9.
fejezet
SZIASZTOK! EZ MOST EGY KIS ÁTVEZETŐ FEJI LETT, MIELŐTT BEINDULNAK AZ ESEMÉNYEK. REMÉLEM, HOGY TETSZENI FOG :D PUSZI, DRUSILLA
(Alice
szemszöge)
Ez
egyszerűen hihetetlen, hogy Emmettnek mennyire igaza van. Már alig várom, hogy
elmondjam a többieknek is, de előtte még gyorsan fel kell hívnom Nessie kedvenc
cukrászdáját, hogy megrendelhessem az imádott oroszkrém tortáját, sok
gyümölccsel.
-
Jó napot, itt Alice Cullen – kezdtem
bele azonnal. – Szeretnék kérni egy nagy gyümölcsös oroszkrém tortát, egy nagy
csokitortát, egy vaníliás gyümölcstortát, és egy túrótortát – adtam le a
rendelésem. Ez még egy ilyen kicsit rögtönzött partira is bőségesen elegendő
sütemény. Egyébként meg úgyis fogunk még válogatni aprósüteményt.
-
Úgy érzem, hogy a vígjáték ma elmarad –
vonta össze a szemöldökét szerelmem.
-
Ami azt illeti, igen, mert sokkal, de
sokkal fontosabb dolgunk van – mondtam boldogan. – Emmett már mindenkit
felhívott, Esme és Carlisle pedig már előkészítették a partit. Meglepjük
Renesmee-t, végre – magyaráztam lelkesen. – Emmett ezért hívott, meg akart kérni,
hogyha úgyis itt vagyunk, akkor intézzük el a tortákat.
-
Na és ki fogja elhozni Nessie-t és
Jacobot? – kérdezte Edward aggódva.
-
Nos, amennyi pénzt kapott tőled a
lányod, akár taxival is haza tudnának jönni, de megjegyzem, hogy Emmett ezt is
elintézte. Seth értük jön kocsival, már mindent megbeszéltek – mondtam büszkén.
Bármilyen hihetetlen, Emmett most tényleg kitett magáért.
-
Hűha, Emmett néha sokkal félelmetesebb,
mint azt bárki is hinné – állapította meg Bella. – Ha felcsapott parti
szervezőnek, akkor egészen biztosan lesz valami meglepetés ezen az
összejövetelen, amin valószínűleg csak és kizárólag ő fog nevetni.
-
Szerintem most egyszerűen csak boldoggá
akarja tenni az unokahúgát – mondtam határozottan. – Nem tervezett semmi
trükköt.
-
Ez esetben hálásak lehetünk neki –
mondta Bella boldogan. – Sőt, nekünk kellett volna ezt a lépést először
meglépni.
-
Az egyszer biztos, de ne húzzuk tovább
az időt, mert a film végéig meg kell szereznünk a tortákat, haza kell mennünk,
és elő kell készítenünk a terepet, és már készen várni a lányunkat a partiján –
mondta Edward ellentmondást nem tűrve.
-
Mire várunk még? – kérdezte Jasper
mosolyogva. Ezután pedig el is indultunk a cukrászdába. Már az ajtóban álltunk,
amikor Jenna elkobzott telefonjára sms érkezett.
-
Nyisd meg, talán Maria lesz az – mondtam
határozottan.
-
Egy pillanat, most fontosabb, hogy
elintézzük a tortákat a bulira, majd utána a kocsiban elolvassuk az üzenetet –
vágta rá Jasper.
-
Egyetértek – bólintott rá Bella azonnal.
-
Rendben, akkor gyorsan hozzuk el a süteményeket,
és menjünk haza – biccentettem. – Szép napot, Cassandra – mosolyogtam azonnal a
pult mögött álló nőre.
-
Önöknek is, Ms. Cullen – vágta rá ő is
mosolyogva. – A tortákat már csomagoltuk is, úgyhogy csak ki kell hozni a
hűtőszobából. Adhatunk még valamit?
-
Igen, a szokásosat kérném – bólintottam
rá azonnal.
-
Rendben van, már elő is készítettük –
biccentett Cassandra.
-
Maga egy főnyeremény, mint mindig –
néztem rá hálásan.
-
Köszönöm, kisasszony – pirult el a
kedves üzletvezetőhölgy. Mindig is csodálatosan tette a dolgát, és tényleg a
legjobb süteményeket készítik itt. Legalábbis Nessie és a farkasok szerint is.
-
Ezek tények – vágtam rá. – Akkor
gondolom, már a számlát is elkészítette.
-
Természetesen – kereste elő a papírt, és
elém helyezte. – Kártyával, vagy készpénzzel?
-
Készpénzzel – néztem kérdőn Edwardra.
-
Igen, én fizetem – bólintott rá azonnal.
Számomra hihetetlen, hogy még mindig nem bízik meg kellőképpen a hitelkártya
csodájában. Mindig van nála bőségesen készpénz, mert szerinte a kártyaolvasók
bármelyik pillanatban elromolhatnak. Bár ez néha előfordulhat, de azért annyira
nem sűrűn fordul elő.
-
Rendben, akkor ide kérnék egy aláírást,
és itt van a pontos összeg is – mosolygott rá Edwardra is Cassandra.
-
Jól van, köszönöm – írta alá Edward
azonnal. Majd átadta az összeget egy busás borravalóval együtt. – Tartsa meg.
-
Nem tehetem, uram, ez egyszerűen
rengeteg – tiltakozott azonnal Cassy.
-
Ne aggódjon, jövünk még, nem is egyszer
– vágta rá Edward.
-
Akkor legalább egy ajándék tortát
fogadjanak el. Lepjék meg az ünnepeltet egy egyedi készítésű finomsággal –
ajánlotta kedvesen.
-
Ezt örömmel elfogadjuk, köszönjük szépen
– bólintott rá a bátyám azonnal. Miután az ajándék tortát is becsomagolták
mindent bepakoltunk a kocsiba, és már indultunk is hazafelé.
-
Na, most már itt az ideje, hogy megnyisd
azt az sms-t – mondtam határozottan.
-
Igen, szerintem is – bólintott rá
Jasper. Majd egy szempillantás alatt előkapta a telefont és megnyitotta az üzenetet.
„Szia Jenna,
Régen hallottam már felőled,
úgyhogy nagyon remélem, hogy nem esett semmi bajod. A küldetés hogyan halad? Ha
még egy napig nem jelentkezel, akkor kénytelen leszek utánad menni, és
megnézni, hogy minden rendben van-e, úgyhogy jelentkezz, méghozzá minél előbb.
Maria”
-
Hm… ezt még a hasznunkra fordíthatjuk –
állapítottam meg mosolyogva. – Hogyha hagyjuk Mariát idejönni, akkor
elkaphatjuk itt helyben, és bebizonyíthatjuk Jennának, hogy valójában milyen is
ez a vámpír.
-
Mire gondolsz? – kérdezték a többiek
kíváncsian.
-
Nos, hogyha betesszük Mariát Jenna
mellé, és azzal fenyegetjük meg, hogy az egyiküket megöljük és a másikat
életben hagyjuk, akkor ki fog derülni, hogy Maria egy kicsit sem szereti
Jennát. Szerintetek nem löki oda maga előtt őt, hogy öljük meg nyugodtan? –
kérdeztem lelkesen. – Ez a terv tökéletesen. Maria kimutatja majd a foga
fehérjét, és minden rendben lesz.
-
Nem tudom, szerintem ez túlságosan nagy
trauma lenne hirtelen neki, vagy nem? – kérdezte Bella elgondolkodva.
-
Talán pont egy ilyen traumára van
szüksége ahhoz, hogy végre kiábránduljon végre Mariából. Végül is, eddig is az
volt a terv, hogy megmutatjuk neki, hogy milyen is az a nő – mondta Edward
határozottan.
-
Gondoljátok, hogy ez jó megoldás? Mariát
nem olyan könnyű elkapni, nagyon tehetséges harcos, és biztosan nem egyedül jön
– vetette fel Jasper.
-
Ez valóban így van, csakhogy ha holnap
indulnak, akkor Zafrina bőven ideér, mire ők is, és így könnyedén
lefegyverezzük őket – vágtam rá. – Ez egy nagyszerű megoldás, csak bízzatok
bennem.
-
Szerintem beszéljük át a részleteket ma
éjjel, és most koncentráljunk Nessie partijára – ajánlotta a lehetőséget
Edward.
-
Részemről rendben – bólintott rá Bella
azonnal, és nekünk sem volt miért ellenkeznünk vele. Már csak az volt a fontos,
hogy tökéletes legyen a meglepetés…
(Nessie
szemszöge)
Nagyon
örültem neki, hogy Jacob és én ketten ünnepelhetünk egy kicsit, de az több,
mint valószínű, hogy a családom tervez valamit, ugyanis nem szoktak csak így
kettesben hagyni engem Jacobbal. Mármint még soha nem engedtek el kettesben
moziba, és ez nagyon is furcsa volt.
-
Te tudsz valamit? – kérdeztem Jacobot
suttogva.
-
Miről beszélsz, kicsim? – kérdezett
vissza Jake azonnal.
-
Nem viselkedtek furcsán a többiek? –
haraptam az ajkamba.
-
Nem tudom, úgy érzed, hogy furcsák
voltak? – lepődött meg Jake.
-
Apa a kezembe nyomott száz dollárt, és
itt hagytak minket kettesben, úgy, hogy ezt maga, apa mondta. Szerinted ez
normális dolog?
-
Nessie, szerintem egy kicsit
túlkombinálod ezt a dolgot. Csak azt akarják, hogy jól érezd magad, ahogy én is
ezt szeretném, úgyhogy élvezzük a filmet – simított végig az arcomon.
-
Hát jól van, de akkor is valami sumákot
sejtek – csentem el még egy karamellát a kis zacskóból. Majd hörpintettem egy
nagyot az üdítőmből is.
-
Hé, te kis mohó egy kicsit lassabban,
mert a film végére semmi sem marad – szólt rám Jake játékosan.
-
Ne aggódj, úgyis tudom, hogy nekem adod
a tiédet is – vigyorogtam rá. – Tudod, hogy otthon mindig csak egészségesen
élek, mert anya és a nagyi árkus szemekkel figyelnek rám. Viszont itt és most
egy kicsit kiélhetem a szénsavas innivalók, és a töménytelen mennyiségű nasi
iránti vágyamat.
-
Csak el ne rontsd a gyomrod – kuncogott
fel Jake. – Azért remélem, hogy én is kaphatok egy-két kortyot, meg mondjuk
egy-két szem karamellát.
-
Hm… nem is tudom, talán kaphatsz tényleg
néhány kortyot, és egy-két szem karamellát, de csak azért, mert remélek mára
egy tortát – kacsintottam rá.
-
Nessie, fogalmam sincs, hogy miről
beszélsz – csóválta meg a fejét Jacob.
-
Ugye elmondanád, ha tudnál valamit? –
kérdeztem tőle komolyan.
-
Természetesen elmondanám – vágta rá
azonnal. Bár a szemében közben huncut fény csillant. Én pedig gyorsan megfogtam
a kezét, hogy megmutassam mire is vágyom.
-
Tudod, hogy ezt kérned sem kell –
mosolygott rám azonnal. Majd puha csókot nyomott a számra. – Bármikor örömmel
állok rendelkezésedre – fűzte hozzá vigyorogva.
-
Azt mindjárt gondoltam, te kis kéjenc –
legyintettem nevetve. Még jó, hogy nem sokan vannak a moziban, mert így senkit
sem zavar a mi kis magánbeszélgetésünk.
-
Édesem, így semmit sem fogsz látni a
filmből – csóválta meg a fejét Jake.
-
Tessék?
-
Hogyha egyfolytában engem figyelsz,
akkor nem sokat fogsz látni a filmből – mondta el még egyszer. Oh, basszus,
megint rajtafelejtettem a szemem. Mostanában sajnos néha előfordul. Na nem,
mintha nem lenne királyi látvány, de ez mégsem illendő. Főleg nem egy hölgynek.
Mit fognak gondolni rólam, hogyha férfiakat bámulok? Pontosabban csak egy
férfit, de akkor is.
-
Öhm… elnézést – suttogtam
bocsánatkérően.
-
Semmi gond, én élvezem, csak gondoltam
érdekel a film – nyomott puszit a fejem búbjára. A film hátralévő része csendben
telt, és tényleg a filmet néztem, de még mindig foglalkoztatott, hogy miért
hagytak minket kettesben, ez igazán nem jellemző apára.
-
Na hogy tetszett? – ölelt át Jake a
derekamat, amikor felálltunk.
-
Szerintem nagyon jó kis film volt. Én
élveztem – mondtam lelkesen. Mindig is szerettem az igaz történeten alapuló
filmeket. Igaz, hogy kalandfilmként volt hirdetve, de jó tudni, hogy történnek
jó dolgok a világban.
-
Igen, nekem is nagyon tetszett –
bólintott rá Jacob. – Kíváncsi vagyok, hogy mit fognak mondani a többiek a
vígjátékról. Vámpírok egy tini vígjátékon, ez azért önmagában elég vicces
helyzet lehetett – súgta a fülembe.
-
Hát igen, nem igazán jellemző rájuk,
hogy vígjátékot néznek. Emmett bácsi is mindig inkább vámpíros filmet néz, vagy
vérfarkasost, vagy a kettő kombinációját.
-
Igen, ismerem az idióta filmezési
szokásait – húzta el a száját Jake. – Viszont akármennyire is figyelek, nem
érzem az illatukat az épületben – állapította meg halkan.
-
Talán már kimentek, és a megbeszélt
helyen várnak ránk – ajánlottam a lehetőséget.
-
Szerintem pedig nem várnak minket,
ugyanis Seth éppen most parkolt le odakint. Nézd csak – mutatott az ajtó felé.
-
Mi a fene? – vontam fel a szemöldököm.
Apáék nem elég, hogy moziba küldtek minket kettesben, még meg sem vártak? Ez
azért több, mint különös. Talán mégiscsak igazam van, és készül valami. Vagy
valami nagy baj történt? – Seth, minden rendben? – kérdeztem aggódva, amikor
odaértünk hozzá.
-
Persze, csak a többieknek haza kellett
menniük egy sürgős ügy miatt, de nincs miért aggódnod. Engem kértek meg rá,
hogy jöjjek értetek.
-
Akkor jó – mosolyodtam el. – Egyébként
te tudod, hogy miért kellett hazamenniük? – kérdeztem kíváncsian.
-
Nos, azt nem kötötték az orromra, de
végül is hamarosan megtudjuk, nem igaz? – mondta mosolyogva.
-
Úgyis tudom, hogy tudja, csak titkolózik
– súgtam Jake fülébe. Ki fogom deríteni, amíg odaérünk. – Mi lenne, ha ráparancsolnál, hogy mondja el,
mi folyik itt? – rebegtettem meg a szempilláimat Jacob felé.
-
Ilyesmit sosem tennék – rázta meg a
fejét Jake. – Csak végszükség esetén szoktam kihasználni a hatalmamat, és
persze harc közben, ha szükséges.
-
Nos, és mi van, hogyha most pont
szükséges? Mi van, hogyha az a Maria már idetart? – néztem rá morcosan.
-
Akkor Seth azt nem titkolta volna el,
hanem egyszerűen elmondta volna – vetette ellen Jake.
-
Oh, a csudába, ti farkasok olyan
összetartóak vagytok – mordultam fel.
-
Bagoly mondja, kicsim… - fordította maga
felé az arcomat, és gyengéden megcsókolt. – Hidd el, hogy senki sem titkolná el
előled, hogyha baj lenne. Már a szüleid is majdnem felnőttként kezelnek, nem
igaz?
-
Jól van, kibírom valahogy, amíg
hazaérünk – szusszantottam fel. Végül is tudom, hogy úgysem fogok kihúzni
belőlük egyetlen egy szót sem. Nem tudom, hogy mit sumákolnak, de remélem, hogy
valami jó dolog miatt ilyen titokzatos most Seth. Bár a pimasz kis mosoly a
szája szegletében mindenképpen arra utal, hogy nagyon is jó dolog fog történni.
Bármi is legyen az. Mindenesetre a mozi már csodálatos meglepetés volt
apáéktól, és hogyha a kis gyanúm esetleg beigazolódik, akkor nagyon, de nagyon
szép délután és este várható ma a számomra, úgyhogy már alig várom, hogy
hazaérjünk…
Szia!
VálaszTörlésAranyosak voltak Nessiék és már én is várom a partyt! Biztos fenomenális lesz :)) Emmettet nagyon birom és szeretem, ha egy kicsit más oldalról ismerjük meg a szereplőket. :) Remélem nem sokára eljön a csata is Mariával...
Üdv.Allstars
Szia!
VálaszTörlésJó kis fejezet volt. Izgatottan várom a kövit.
Puszi Abby!
Szia.
VálaszTörlésKíváncsian várom a következő fejezetet. Ez nagyon aranyos volt, és kíváncsi leszek, hogy mikor fog Maria betoppanni. Fogadunk, hogy a buli közepén, amikor senki sem számít rá? Hát abból nagy kavar lenne, az tuti.
Azonban úgy érzem, hogy jön a történet vége lassan, és ez elszomorít egy kicsit :(
És remélem lesz még történeted, mert nagyon szeretem olvasni ahogy írsz, és azok a fondorlatos helyzetek..... nagyon jók.
Gratulálok még egyszer.
Detti
Szia!
VálaszTörlésNa kíváncsi leszek mikor megy oda Maria.Nekem is eszembe jutott hogy pont a bulin érkezik meg.
Ez a mozis rész aranyos volt.Meg így mondjuk nem lesz nagy meglepetés.
Várom a kövit!
Puszi
Szia Allstars!
VálaszTörlésKöszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy tetszett a fejezet :D Hamarosan hozom a folytatást. A csata pedig Maria és a Cullenek között hamarosan tényleg elérkezik :)
Puszi
Szia Abby!
Köszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy tetszett a fejezet :D
Puszi
Szia Detti!
Köszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy tetszett a fejezet :D Hamarosan hozom a folytatást. Nem, Maria nem a buli közepén fog betoppanni, de hamarosan megérkezik ő is. A történet vége pedig valóban elérkezik néhány fejezet múlva, de szépen le fogom zárni a történetet, ezt megígérhetem. :)
Puszi
Szia Beky!
Köszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy tetszett a fejezet :D Hamarosan hozom a folytatást. :) Maria pedig most már elindul a Cullen ház felé :D
Puszi