La Push vámpírja - Valentin napi különkiadás

Valentin napi különkiadás


SZIASZTOK! GONDOLTAM A BLOGON IS MEGÜNNEPELJÜK A SZERELMESEK ÜNNEPÉT :D EZ A FEJEZET KAPCSOLÓDIK A LA PUSH VÁMPÍRJÁHOZ, AHOGY LÁTNI IS FOGJÁTOK, DE NEM SZÁMÍTOM BELE A 100 FEJEZETBE, AMIBŐL ÁLLNI FOG A TÖRTÉNET, ÚGYHOGY TEKINTSÉTEK EZT EGY BÓNUSZ FEJINEK. ERŐSEN 18+, ÚGYHOGY CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE :D PUSZI, DRUSILLA

(Alice szemszöge)



Már nagyon készültem erre az éjszakára Jasperrel. Mindenkit megkértem, hogy csak ma éjjel hagyjanak minket kettesben a házban, és a szobánkban is felszereltem az ideiglenes tánc rudamat, bár ki tudja, lehet, hogyha Jasper meglátja, hogy mit tanultam Bellától, akkor soha többé nem engedi meg, hogy leszereljem innen ezt a darabot. Egy szexis fehérnemű szettet is vettem külön erre az éjszakára természetesen, és egy tépnivaló hálóinget. A szó pozitív értelmében. Már csak Jazz hiányzik, aki néhány pillanaton belül itt lesz. Már jön felfelé a lépcsőn, és nem érti, hogy hová tűnt mindenki, amíg ő vadászni volt. Gyorsan berohantam a fürdőbe, hogy szerelmem ne lásson meg azonnal, de előtte még felkapcsoltam a hangulatvilágítást, ami vörösre festette az egész szobánkat.

- Alice, itt vagy, kicsim? – kérdezte szerelmem. Majd el is akadt a szava, amikor kinyitotta az ajtót.

- Helyezkedj el kényelmesen az ágyon – adtam ki az utasítást.

- Egész nap sejtettem, hogy készülsz valamire – mondta vidáman.

- Az érzéseimet sosem tudtam elrejteni, akkor miért most próbálkoztam volna? – mosolyodtam el. – Na, gyerünk. Fogadj szót szépen, és helyezd magad kényelembe, azután pedig csukd be a szemed.

- Rendben – sóhajtott fel. – Egyébként eléggé izgatottá tett ez a díszlet – állapította meg.

- Ez lenne a cél – haraptam az ajkamba.

A határozottságom egy picit alábbhagyott, hiszen én még csak egy-két órát vettem Bellától, és megnéztem néhány témába vágó videót, de azért még korántsem érzem magam profinak ebben a rúdtánc dologban. Bár kétségkívül nagyon is izgalmas. Csak a célt érjem el vele. Úgy szeretném annyira felhergelni a férjemet, hogy semmit se tudjon magában kontrollálni. Érezni lehet a szeretkezéseinkből, hogy próbálja magát visszafogni. Nem testileg, hanem érzelmileg. Nem akar városokat megingató hullámot gerjeszteni az erejével, de én éppen ezt szeretném. Még az sem érdekel, hogyha elképesztően nagy baba-bumm lesz kilenc hónap múlva. Ma éjjel, akkor is kihozom belőle a színtiszta önmagát, a vágyakkal, és szenvedéllyel teli, érzelmes férfit, aki hiába élt egész létében szigorú szabályok közepette, ma akkor is tombolni fog, mert olyat fog látni, amit eddig még reményeim szerint soha életében.

- Ideges vagy, nagyon. Mi a baj? – kérdezte kedvesen.

- Nincs baj, én csak egy pillanatra azt hiszem, hogy lányos zavarba jöttem – motyogtam az orrom alá. Ez elég viccesen hangzik így több évtized távlatából. Bár miért ne izgulhatnék, hogyha valami újat próbálunk ki.

- Lányos zavarba? – nevetett fel egy pillanatra. – Édesem, azért annál egy kicsit régebb óta vagyunk együtt. Nem hiszem, hogy van olyan porcikája a testednek, amit még nem láttam.

- Tudom, de ilyet még nem csináltunk – nyeltem egy nagyot. Na, gyerünk Alice, bátorság. Nagy levegő, és indulás. Amint ezt elhatároztam, már kint is álltam a rúd mellett.

- Kinyithatom már a szemeimet? – kérdezte Jasper kedvesen.

- Egy pillanat – sóhajtottam néhány mélyet. Majd a cd lejátszóhoz léptem, és felkapcsoltam a klubból szerzett zenét, ami azonnal még több erotikus felhangot adott a szobának. – Rendben, kinyithatod – vettem fel a kezdő pozíciómat. Azután pedig izgatottan vártam az első reakciót, ami nagyon is ínyemre volt. Ugyanis szerelmem szemei kikerekedtek, és akkorát nyelt, hogy talán még a többiek is hallották az erdőben. – A következő tánc csakis a tiéd – doromboltam halkan. Majd lassú, ütemes csípőmozgásba kezdtem, miközben lecsúsztattam magamról a lenge hálóingem pántjait, ami után a puha selyem anyag halk puffanással végezte a padlón. Láttam kedvesem szemében, hogy legszívesebben felpattanna, de nemet intettem a fejemmel. – Te maradj csak ott, és élvezd a látvány. Most mindent a szemnek, utána pedig jöhet minden más.

- Nem fogok tiltakozni – dőlt hátra, és kényelmesen a feje alá fektette a kezeit.

Ezen csak elmosolyodtam, majd folytattam a mindent elsöprő táncomat. Legalábbis nagyon remélem, hogy tényleg annyira jól fog sikerülni, mint ahogy terveztem. Bár Jazz elakadó lélegzete, és egyre fékevesztettebb zihálása biztosított arról, hogy igenis jól táncolok. Bevetettem mindent, amit csak Bella tanított, sőt, még egy kicsit többet. A csípőtekerésen, dekoltázs kiemelésen, és őrjítő fehérneműn kívül is tökéletesen uraltam a szobát, és a rudat, ami körül táncoltam. Egy lendületes mozdulattal megpördültem a rúd körül, majd egy gyors guggolás után kiegyenesítettem a lábaimat, hogy kedvesem tökéletesen rálásson a fenekemre, és a helyes kis szívecskére, ami a bugyim hátsó részén volt megtalálható. Majd erősen megragadtam a rudad, ahogy Bella tanította, és miközben a lábaimat spárgába helyeztem, hogy őrjítően lassan csúsztassam le magam a földre.

- Hol tanultad ezt? – fordult hasra Jasper az ágyon, hogy a feje felém legyen, és közelebb kerüljön hozzám.

- Css… majd utána megtudsz mindent – fordítottam vissza hátára, majd a rudat magára hagyva megálltam Jazz fölött, hogy azután az ágykeretben megkapaszkodva lassan, ringó csípővel ereszkedjek ágyékára, amire egy elégedett nyögés volt a válasz.

- Ezen ne múljék – morgott fel hangosan. Majd megragadta a csípőmet, de ott még nem tartottunk a terveimben, hogy máris engedjek a kísértésnek, és megadjam magam férjemnek. Lassan hátradőltem a párnánk felé, miközben Jasper továbbra is a csípőmet markolta, és előhúztam a selyemsálat, amit kifejezetten ma éjszakára vettem. Először kéjesen a nyakam köré tekertem, és végigsimogattam vele a dekoltázsomtól kiindulva, egészen a bugyim széléig, majd az ajkamba harapva emeltem fel szerelmem kezeit a fém ágykerethez. – Mire készülsz, szépségem?

- Felborzolom egy kicsit az érzékeidet – búgtam ellenállhatatlanul. Azután pedig a kezeit az ágykerethez kötöztem. Tudtam, hogy ki tud szabadulni, hogyha nagyon akar, de volt egy olyan érzésem, hogy ő pontosan ugyanannyira élvezi a játékot, mint ahogy én. – Ígérd meg, hogy nem szabadítod ki magad – mondtam szigorúan.

- Csak ha megígéred, hogy utána én is megkötözhetlek téged – villantak meg a szemei.

- Megbeszéltük – vigyorodtam el. Még soha nem játszottunk soha kötözős játékot sem, de nagyon is izgalmasnak ígérkezett, és azt szokták mondani, hogy egyszer mindent ki kell próbálni.

- Helyes, akkor tégy velem, amit akarsz – emelte meg egy kicsit a csípőjét, és már a nadrágon keresztül is tökéletesen érezhető volt a vágya, ami majd szétfeszítette a ruhadarabot.

- Nem leszek kíméletes – hajoltam az ajkaihoz.

- Ez nagyon jó hír – morgott fel, amikor óvatosan az ajkába haraptam.

Majd az ajkaira tapadtam, és szenvedélyesen csókolni kezdtem, amit hevesen viszonzott, miközben a kezei automatikusan el akartak indulni a csípőm felé, de amikor enyhe ellenállásba ütközött észbekapott, hogy nem szabad eltépnie a sálat, ami fogva tartja a csuklóit. Így lassan visszaengedte a karjait. Én pedig lassan körözni kezdtem az ágyékán a csípőmmel, hogy még jobban az őrületbe kergessem. Majd egy határozott mozdulattal megszabadítottam az ingjétől, hogy hozzáférhessek a szálkás, izmos felsőtestéhez, amit imádtam. Tökéletesen kidolgozott izmokkal rendelkezett, mégsem volt túlságosan is izmos. Tökéletes férfi ideál a részemről. Nehezen ugyan, de végül csak elhagytam édes ajkait, és lassan lefelé kezdtem haladni, hogy számmal is feltérképezhessem férjem minden porcikáját. Az esetek többségében hajthatatlanul ő kényeztet engem, de éppen itt az ideje ennyi idő után, hogy ezúttal én szeressem őt. Amikor elértem a nyakát elhaló lélegzettel adta tudtomra, hogy érzékeny pontra sikerült tapintanom, úgyhogy el is kalandoztam azon a részen először még csak a nyelvemmel, utána pedig a fogaimat is bevetettem, de csak óvatosan, hiszen Maria harapásait, és a sok sérülést, amiket a háborúkban szerzett soha nem heverte ki igazán a lelke, így én még csak véletlenül sem szerettem volna komolyabban megharapni. Viszont az óvatos karcolás mindig is feltüzelte szerelmemet. Mi sem bizonyította ezt jobban, mint hogy megint akkorát emelt a csípőjén, hogy meg kellett kapaszkodnom az ágykeretben, hogy ne zuhanjak le az öléből. Egy pillanatra mosolyogva felpillantottam a szemeibe, és elégedetten tapasztaltam, hogy azok már feketén izzanak a vágytól.

- Ne hagyd abba – hunyta le a szemeit a fejét pedig hátrahajtotta.

- Nem terveztem olyasmit, hogy bármit is abbahagyunk ma éjjel. Sőt – cirógattam végig a nyakát a nyelvemmel.

Majd birtokba vettem a mellkasát is, különös tekintettel a már ágaskodó gombocskákra. Pontosan tudtam, hogy mellbimbói kényeztetése neki is akkora örömet fog okozni, mint ahogy nekem szokott. Sokáig időztem ezen a részen, kéjesen harapdálva, és néha megsimítva felváltva hol az egyiket, hogy a másikat. Amikor szinte ledobott szerelmemről egy hirtelen jött érzelemhullám, amitől elöntött a forróság, és kis híján össze kellett szorítanom a lábaimat, hogy uralkodni tudjak magamon. Nem is emlékszem rá, hogy produkált-e valaha is ekkora hullámot Jazz a szeretkezéseink alkalmával. Ráadásul még szinte alig kezdtem hozzá a megőrjítéshez. Mi lesz, ha rátérek a lejjebbi tájakra? Talán itt az ideje, hogy egy kicsit tovább kalandozzak. Lassan, apró puszikkal haladtam a köldöke felé, és amikor odaértem néhány gyors köröcskét írtam le a nyelvemmel az említett területre.

- Alice… ki fogom… akasztani… az egész… várost – zihálta nehezen.

- Remélem, hogy még, La Push környékét is – villantottam rá a mosolyomat.

Majd kínzó lassúsággal kigomboltam a nadrágját, és megszabadítottam a feleslegessé vált ruhadarabtól, de még nem kegyelmeztem neki. Csak egy kicsit csúsztattam lejjebb az alsónadrágját, hogy hozzáférjek a csípőcsontjához, amiről már pontosan tudtam, hogy szintén egy igen érzékeny része a testének. Amint végigsimítottam rajta újabb érzelemhullám, és egy nagy reccsenés volt a jutalmam, ami az ágytámlánk egy részének végét jelentette, de most egyáltalán nem érdekelt. Majd lesz másik. Jasper legnagyobb örömömre már szinte pattanásig feszült idegekkel vonaglott alattam, de még csak most jött a java a kényeztetésének. Már én is alig bírtam az érzelmeimmel, így egy határozott mozdulattal megszabadítottam szerelmemet az alsónadrágtól. Úgyis nemrég vettem néhány garnitúrát, legfeljebb megint elmegyek vásárolni.

- Kicsim, ez ebben az állapotomban elég kockázatos – nyögött fel, amikor végigsimítottam már feléledt büszkeségén, és gyengéd puszit nyomtam a hegyére. – Alice – kiáltott fel, majd még egy darabot tört le az ágytámlánkból. – Gyanúsan sok kisbaba fog foganni ma éjjel, ha így folytatod.

- Sebaj, állítólag úgyis csökken a népesség – kuncogtam fel, de nem hagytam abba a kínzást sem. – Csak engedd el magad, úgy igazán, a kedvemért. Kíváncsi vagyok, hogy mire vagy már képes az erőddel.

Tökéletes pontossággal igazítottam magam szerelmem méreteihez, és mélyen magamba fogadtam, amit már nem állt meg egy hangos, vad morgás nélkül. Szerettem felborzolni a vadabbik énét, amit mindig elrejtett, hogy kontrollálja magát, de itt, velem az ágyban nem volt szükség az önuralomra. Sőt, minden igyekezettel azon voltam, hogy a szikrája se maradjon a fegyelmének. Azt hiszem, hogy gyakran fogjuk alkalmazni ezt a rúdtáncos bemelegítést, mert megtette a hatását, az biztos. Először még csak lassan, és érzékien mozgattam az ajkaimat szerelmemen, azután pedig egyre gyorsítottam a tempón, hogy aztán vad és szenvedélyes táncba kezdjek a nyelvemmel is besegítve. Ez volt az a pillanat, amikor Jasper nem bírta tovább, és teljesen kikelve magából elengedte magát. A gyönyör elsöprő érzése azonnal elért engem is, ahogy őt, és nem bírtam ki az édes kínokat hatalmas sikoltás nélkül. Olyan volt, mint egy robbanás, ami felemészt mindent, ami a környezetében van. Amíg meg nem tapasztaltam, hogy kedvesem mire képes, el sem tudtam képzelni ezt a tomboló vágyat, a kielégülés mámorát, és a testemben szétáradó elégedett zsibbadtságot. Még soha nem éreztem ilyet ezelőtt. Vámpír létemre szinte fáradtan rogytam Jazz mellkasára, és remegő kezekkel oldoztam ki a kezeit. Bár már semmi nem tartotta ott a kezeit az ágytámlánál, mégis megtartotta az ígéretét, én nem tett semmit, ami hatalmas önuralomra vall egy ilyen élmény átélése után. Aztán valami olyasmi történt, ami Jaspertől egyáltalán nem volt megszokott dolog. Halk, ütemes dorombolás hangja töltötte meg a szobánkat, miközben szorosan magához ölelt, majd olyan gyorsan megfordított minket az ágy ép vége felé, hogy még sikkantásra se volt időm. Mire legközelebb feleszméltem a kezeim már a fejem fölé voltak kötözve a sállal, ami az imént még az ő kezeit tartotta béklyóban.

- Felszítottad a tüzet, édesem – búgta a fülembe szinte már földöntúli hangon.

- Ez lett volna a cél – nyögtem fel. Majd lenéztem, úgy éreztem, mintha simogatna odalent, de mindkét keze az arcomon pihent.

- Hogyan? – kerekedtek ki a szemeim.

- A képességem növekedésével járó plussz dolog. Képes vagyok olyan érzéseket kelteni benned, amik nem is történnek meg veled fizikailag, de emlékszel rá, hogy milyen érzés – mosolygott rám Jasper. – Emlékszel, amikor néhány hete a zuhanyzóban elélveztél a vízsugártól? – szélesedett ki szerelmem mosolya.

- Az te voltál? – kérdeztem döbbenten. – Azt hittem, hogy már csak túlságosan is régen voltunk együtt, és akkor történt, amikor erőteljesen rád kezdtem koncentrálni, hogy milyen az érintésed, milyen a csókod, és minden ehhez hasonló dolog – gondolkodtam el.

- Igen, éreztem, hogy megkívántál akkor, de nem akartalak letámadni, mert éppen egy fontos estére készülődtünk, amit természetesen te szerveztél, úgyhogy gondoltam elhalasztjuk a közös éjszakát, és inkább az újraegyesült családunkkal töltjük az időt egy szép estén – mosolyodott el Jasper.

- Annyira szeretlek – haraptam az ajkamba.

- Én is téged – nyomott gyors csókot a számra.

Majd egy határozott mozdulattal kipattintotta a melltartóm kapcsát, és míg egyik keblemet a kezébe vette, a másikat a szájával kezdte kényeztetni. Mire én elégedetten felnyögtem, és erőteljesen elgondolkoztam, hogy ki kéne szabadítanom a kezeimet, de tudtam, hogy most türtőztetnem kell magam, hiszen szerelmem is megtette, amit kértem. A testem szinte lángolt, pedig Jasper még alig ért hozzám, bár ez eddig sem volt másként, de ma éjjel valahogy mégis erőteljesebb és elsöprőbb volt, mint valaha. Talán azért, mert még sosem tapasztaltam meg, amikor szerelmem ennyire tudatosan használja a képességét csakis rajtam. Bár meg tudnám szokni ezt az érzést.

- Most koncentrálj rám, és engedd el magad – búgta a fülembe. Én pedig döbbenten vettem tudomásul, hogy az egész testem bizsergett és lángolt. Mintha száz kéz simogatná egyszerre minden egyes porcikámat. – Lazíts, és felejthetetlen pillanatban lesz részed – suttogta a fülembe. – Hunyd be a szemed, és képzeld el, hogy mindegyik kéz, amit érzel belőlem van, én simogatlak, a simogatás viszont hirtelen abbamarad, és nedves csíkot érzel a köldöködtől kezdve haladni a kebleid közötti völgyön át, egészen a füled mögötti gödröcskéig – folytatta Jasper a kínzásomat. – Most pedig végigfújok az általam hagyott nedves csíkon, amitől mindig csiklandósan felkacagsz.

- Jazz – nyögtem fel gátlástalanul. – Kérlek, gyere…

- Css… még nem végeztem veled – harapott a fülcimpámba.

- Ez kínzás – szorítottam össze a lábaimat. Már alig bírtam elviselni ép ésszel, amit tett velem. Nem mintha bármelyik gondolata, vagy sugallata egy pillanatig is rossz érzés lett volna a számomra.

- A kínzásról én is tudnék mesélni az előbbi kis akciód után – nézett rám kedvesem kissé rosszallóan. – Tudod, hogy micsoda fellángolást küldtem Forksra, La Push-ra, és ki tudja, talán még Port Angelesre is?

- Remélem, hogy jó nagyot, és akkor mindenkinek olyan csodálatos az éjszakája, mint nekem – vigyorodtam el elégedetten.

- Nos, annyit bizton állíthatok, hogy egyáltalán nem voltak kicsik a hullámok, amiket gerjesztettem.

- Nagyon helyes, ezen a napon mindenkinek jól kell éreznie magát – mondtam határozottan. Na és, mi lehetne jobb időtöltés, mint egymást szeretni, gyengéden kényeztetni, játékosan évődni, és közösen átlépni a gyönyör kapuját? Az igaz szerelem felszabadult szabad pillanatait átélni ritka adottság, és én egy pillanatot sem vagyok hajlandó eltékozolni belőle, amíg csak lehetőségem van Jaspert imádni, testestől-lelkestől.

- Abban nem lesz hiba – futott át Jasper arcán is egy halvány mosoly. – Viszont hiába próbálsz figyelem-elterelni, még nem végeztem veled – mondta komolyan. Majd szenvedélyesen megcsókolt, az én szemeim pedig felpattantak, amikor megéreztem ajkát legérzékenyebb pontomon is.

- Jasper? – toltam el magamtól egy picit. – Ez nem fair. Én nem tudlak téged így kényeztetni.

- Dehogynem, ami neked jó érzés, azt én is mind átélem veled, úgyhogy ne aggódj emiatt, ráadásul te sokkal többet is tudsz, mint hinnéd. Nem véletlenül veszítettem el az imént az önuralmam, és engedtem szabadjára a vágyak erejét.

- Tényleg? – mosolyogtam rá.

- Igen, a lehető legkomolyabban – mondta őszintén, majd újra az ajkaimra tapadt.

Én pedig ezúttal hagytam, hogy azt tegyen velem, amit akar, és egyáltalán nem bántam meg. Jasper elhalmozott engem a világ legszebb érzéseivel, és közben olyan érzést is keltett bennem, mintha az egész világ engem cirógatna, és ajkait is több ponton érezhettem a testemen. A gyönyör hullámokban öntött el, és nem tudtam megállni hangos sikoltások és kéjes vonaglások nélkül. A testem csak lassan higgadt le, de kedvesem mindvégig gyengéden simogatott közben. Majd mikor kissé alábbhagyott a tűz bennem, kikötözte a kezeimet, és lassan fölém gördült.

- Hm… levezetjük ezt a felejthetetlen éjszakát? – néztem rá vágyakozva.

- Még szép, hiszen ténylegesen még meg sem kaptalak, pedig nagyon szeretnélek – mondta lágy csókot nyomva a számra.

- Ezzel nem vagy egyedül – sóhajtottam.

- Zene füleimnek – csippentette el a fehérneműmet. – Remélem, hogy még nem nőtt nagyon hozzád ez a csinos kis darab.

- Egyből kettőt vettem belőle, mert sejtettem, illetve reméltem, hogy nem lesz hosszú életű – villantottam rá egy mosolyt.

- Hm… előrelátó – kuncogott fel.

- Ami azt illeti, megvan hozzá a képességem – kacsintottam rá. – Bár ma éjjel többször is megleptél, képesség ide vagy oda – mondtam szemlesütve.

- Hála az égnek, ezek szerint még én is tudok neked meglepetést okozni – mondta elégedetten.

- Elég sokszor megleptél már az évek során – bólintottam rá.

- Akkor ehhez a kis meglepetéshez mit szólsz? – dörgölte büszkeségét a legérzékenyebb pontomhoz.

- Határozottan örülök neki – tekertem a lábaimat a dereka köré.

Majd kedvesem egy határozott, de gyengéd mozdulattal a magáévá tett, és őrjítően lassú ritmusba kezdett. Én pedig még szorosabban köré tekeredtem, hogy a testem automatikusan felvehesse Jasper ritmusát. Az egész éjszaka csodálatos volt a férjemmel, de kétség sem férhet ahhoz, hogy nincs annál csodálatosabb érzés, mint amikor a testünk egy ritmusra mozdul, követve a szerelem ősi hangját, miközben szorosan magához ölel, és gyengéden csókolózik velem. Néhány örökkévalóságnak tűnő perc után pedig a mozdulataink egyre hevesebbek és gyorsabbak lettek, hogy ezúttal egyszerre érjük el a beteljesülés tökéletességét, és szorosan egymáshoz simulva, a másikat cirógatva, apró csókokat váltva merüljünk el a minket körülvevő igaz szerelem, és szeretet érzésében.

- Nagyon szeretlek – suttogtam kedvesem fülébe.

- Én is nagyon szeretlek téged – simított végig a hátamon.

Majd legördült mellém, és a mellkasára húzott. Én pedig felrántottam magunkra a takarót, és arcomat a mellkasán pihentetve pihegtem, mintha szükségem lenne az éltető oxigénre. A nap első sugarai is az ágyban találtak minket, és én mérhetetlenül boldog voltam a ténytől, hogy még a természet is minket ünnepel, hiszen ma reggel nem a felhők látták csak meg a nap szikrázó fényét, hanem nekünk lehetőségünk nyílt megfürödni a forró sugarakban. Annyira idilli volt minden, hogy legszívesebben örökké így maradtam volna, de tudtam, hogy nem lehet.

- Mindjárt ideérnek a többiek – sóhajtotta szerelmem.

- Nekem mondod, Emmett már kötözködni készül – fintorodtam el.

- Mi lenne, ha nem jutna el idáig, hogy belénk kössön? – vigyorodott el Jasper.

- Jó ötlet – mosolyodtam el. – Jó lenne még egy kicsit élvezni ezt a tökéletességet.

- Akkor most figyelj – kezdett el koncentrálni Jasper.

Azután pedig hirtelen az éppen nyíló ajtó visszacsapódott. Emmett hangosan felmorgott, Rose pedig felsikkantott, amikor férje felkapta és elviharzott vele, vissza az erdő felé.

- Szép teljesítmény – kuncogtam fel. – Mennyire izgattad fel Emmettet?

- Ma már nyugtunk lesz tőle – nyomott csókot a számra.

- Helyes, akkor van még időnk élvezni a kettesben töltött perceket – simultam hozzá még jobban.

- Igen, még egy ideig ráérünk – bólintott rá. Majd magához húzott egy gyengéd csókra, amit én boldogan viszonoztam…